A keresztség az első és legszükségesebb szentség, általa az emberek megszabadulnak a bűntől, Isten gyermekévé születnek újjá, és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz hasonlóvá válva az Egyház tagjaivá lesznek.
Keresztség nélkül más szentséget nem lehet érvényesen felvenni.
A
keresztség szentségéről a következőket tanítja az Egyházi Törvénykönyv:
849. kán. – A keresztség a szentségek ajtaja,
mely tényleges alakjában vagy legalább vágy formájában szükséges az
üdvösségre; általa az emberek megszabadulnak a bűnöktől, Isten
gyermekeivé születnek újjá, és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz
hasonlóvá válva az egyház tagjai lesznek. Érvényesen csakis valódi
vízzel való lemosás és megfelelő formájú szavak útján lehet
kiszolgáltatni.
867. kán. – 1. §. A szülők
kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekek már az első hetekben megkapják a keresztséget; a születés után mielőbb, sőt már a szülés előtt forduljanak a plébánoshoz, hogy gyermekük számára kérjék a szentséget, és hogy erre kellő felkészítést kapjanak.
– 2. §. Ha a gyermek halálveszélyben forog, haladéktalanul meg kell keresztelni.
868. kán. – 1. §. Ahhoz, hogy a gyermeket megengedetten kereszteljék meg, szükséges:
– 1. hogy a szülők, illetve legalább egyikük, vagy az, aki törvényesen helyettesíti őket, beleegyezzék;
– 2. hogy megalapozott remény legyen a katolikus vallásban való nevelésre; ha ez teljesen hiányzik, a keresztséget a részleges jog előírásai szerint halasszák el, értesítve a szülőket ennek okáról.
872. kán. – A keresztelendőnek, amennyiben lehetséges, adjanak keresztszülőt; ennek feladata, hogy a felnőtt keresztelendőnek a keresztény beavatásban segítségére legyen, a keresztelendő gyermeket pedig szüleivel együtt a keresztségre bemutassa és azon fáradozzék, hogy a megkeresztelt a keresztségnek megfelelő keresztény életet éljen, és az ezzel járó kötelességeket híven teljesítse.
873. kán. – Csak egy keresztapát vagy egy keresztanyát vagy egy keresztapát és egy keresztanyát alkalmazzanak.
874. kán. – 1. §. Ahhoz, hogy valakit a keresztszülői tisztség
vállalására engedjenek, szükséges:
– 1. hogy maga a keresztelendő vagy ennek szülei, illetve az, aki őket helyettesíti, vagy ezek hiányában a plébános vagy a szentség kiszolgáltatója jelölje ki, és hogy alkalmas legyes és szándékozzék is ezt a tisztséget viselni;
– 2. tizenhatodik életévét betöltött személy legyen, hacsak a megyéspüspök más kort nem állapított meg, vagy megfelelő okból a plébános vagy a kiszolgáltató úgy nem látja, hogy kivételt kell tenni;
– 3. katolikus, megbérmált és a legszentebb oltáriszentséget már magához vett személy legyen, s éljen a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet;
– 4. ne kösse semmilyen törvényesen kiszabott vagy kinyilvánított kánoni büntetés;
– 5. ne legyen a keresztelendő apja vagy anyja.
– 2. §. Nem katolikus egyházi közösséghez tartozó megkeresztelt személy csakis egy katolikus keresztszülővel együtt és csak mint a keresztség tanúja fogadható el.
A plébániai keresztelői bejelentőhöz a következő adatokra van
szükségünk: