A bérmálás szentség, amelyben a megkeresztelt megkapja a Szentlélek ajándékát, erőt és küldetést kap, hogy Krisztus élő tanúja legyen az egyházban és a világban.
A bérmálás szentségéről a következőket tanítja az Egyházi Törvénykönyv:
879. kán. – A bérmálás szentsége
jegyet hagy hátra, és a keresztény beavatás útján előrehaladó megkeresztelteket a Szentlélek adományával gazdagítja, és tökéletesebben kapcsolja az egyházhoz, megerősíti és szorosabban kötelezi őket, hogy szóban és tettben Krisztus tanúi legyenek, s a hitet terjesszék és védelmezzék.
880. kán. – 1. §. A bérmálás szentségének kiszolgáltatása
a homloknak a kéz rátételével, krizmával való megkenése által és a jóváhagyott liturgikus könyvekben előírt szavak által történik.
– 2. §. A bérmálás szentségéhez használandó krizmának a püspök által szenteltnek kell lennie, még akkor is, ha a szentséget pap szolgáltatja ki.
882. kán. – A bérmálás rendes kiszolgáltatója a püspök; érvényesen szolgáltatja ki ezt a szentséget az egyetemes jog alapján vagy az illetékes hatóság külön engedélye folytán erre felhatalmazott pap is.
889. kán. – 1. §. A bérmálás felvételére képesek
mindazok, de csak azok a megkereszteltek, akik még nincsenek megbérmálva.
– 2. §. Halálveszélyen kívül ahhoz, hogy valaki a bérmálást megengedetten vegye fel, szükséges – ha esze használatával rendelkezik –, hogy kellő oktatást kapjon, megfelelően felkészüljön, és meg tudja újítani keresztségi fogadalmait.
890. kán. – A hívők kötelesek ezt a szentséget idejében felvenni; a szülőknek és a lelkipásztoroknak, különösen a plébánosoknak legyen gondjuk arra, hogy a hívők ennek felvételéhez kellő oktatást kapjanak, és megfelelő időben járuljanak ehhez a szentséghez.
891. kán. – A bérmálás szentségét a hívőknek körülbelül abban a korban
kell feladni, amikor értelmük használatára eljutnak, hacsak a püspöki konferencia más életkort nem határozott meg, vagy halálveszély nem áll fenn, illetve a kiszolgáltató megítélése szerint súlyos ok mást nem indokol.
892. kán. – A bérmálandónak, amennyiben lehetséges, legyen bérmaszülője. Ennek feladata azon lenni, hogy a megbérmált Krisztus valódi tanújaként viselkedjék, és híven teljesítse ezzel a szentséggel járó kötelességeit.
893. kán. – 1. §. Ahhoz, hogy valaki a bérmaszülő tisztségét
betölthesse, meg kell felelnie a
874. kán.-ban említett feltételeknek.
– 2. §. Hasznos, ha a bérmaszülőséget arra bízzák, aki a keresztszülői tisztséget viseli.